PPM III

1. napi élménybeszámoló

Jó dolog, hogy a rekordokat meg kell dönteni, máskülönben miben is reménykedhetnénk mi, többiek a pókervilágban, azon kívül, hogy több millió dollárt nyerhetünk?

Az ms Ryndam nevű hajó 2004. március 13-án húzta fel a horgonyt San Diego kikötőjében, 546 játékossal a fedélzetén (melyből 463-an online selejtezőkről, 83-an pedig nevezési díjjal jutottak be), mindnyájan 7000 dollárral járulva hozzá a nyereményalaphoz. A tengeren zajló gálaverseny két pókerrekordot is megdöntött: nem csupán ez volt az addigi legnagyobb nyereményalap a World Poker Tour keretében szervezett versenyek közül, de a legnagyobb nyereményalappal megrendezett Limit Hold’em játék is a póker történelmében.

Sok játékos, aki mindössze 25 dollár befektetéssel jutott be a hajón készülő összecsapásokra, máris nyertesnek érezte magát. A leghíresebb játékos minden bizonnyal az elismert színész és rendező, James Woods volt.

2. napi élménybeszámoló

Március 15. normális esetben olyan nap, melytől óvakodni kell. Ezen a március 15-én, melyről most szó van, 2004-ben, összesen 177-en tartózkodtak a hajón, akik nyilván nem bánták, hogy továbbjutottak. A PartyPoker.com Million III verseny 546 nevezőjéből a két "kezdőnapot" követően már csak egyharmad volt versenyben.

Az első 14 helyen álló játékosok egyaránt online selejtezőkről jutottak be, de a közvetlenül nevezett játékosok is versenyben voltak még. Az eredeti 83-ból azonban összesen 30-an maradtak, köztük az első két PartyPoker.com Million rendezvény győztesei, Kathy Liebert és Howard Lederer (előbbinek 35 000, utóbbinak 33 500 dollárja volt ekkor).

4. napi élménybeszámoló

2004. március 17-e a győztesek napja volt. A PartyPoker.com Million III első két válogató napja után egész napos küzdelem következett, melyben 177-en kezdtek. Bár 30 résztvevő kivételével itt már csak nyertesek voltak, akik a hajóúton túl immár egy kis pénzt is tehettek a bankjukba, a felénél jártunk a 2. valódi versenynapnak, amikor a versenyzők ténylegesen pénzt kezdtek nyerni, és amikor elcsitultak a kedélyek, 28-90 játékos zsebelhetett be pénzt is a hajóút mellé.

Kezdetben és a játék közepe tájt akadt néhány érdekfeszítő momentum, nem utolsósorban az, amikor az 1998-as világbajnok, Scotty Nguyen néhány perc alatt 20 000 dollárról 300 000 dollárra halmozta zsetontartalékát.

Még az est vége előtt sikerült szót váltanom néhány versenyzővel, és noha szó szerint több száz nagy pókerversenyről tudósítottam már, ritkán találkoztam ilyen csoporttal, ahol általában véve mindenki elégedett volt az események alakulásával. A 8. helyen végzett Jason Adkins, bár akár keserűen is nyilatkozhatott volna, felvillanyozva válaszolt.

– "Ugyan már, számomra az volt a legnagyobb öröm, hogy megnyertem a hajóutat, és remekül érezhettem magam a feleségem társaságában" – mondta. – "A versenyen nyert pénz csak hab a tortán, méghozzá nem kevés hab, mivel mindössze 25 dollárt költöttem arra, hogy bejussak a versenyre."

Meglepő módon hasonlóan vélekedett Chris „Superman” Hinchcliffe is. A Washington állambeli Olympia városából érkezett építőmunkás csak néhány nappal a selejtezők lezárulása előtt regisztrálta magát a PartyPoker.com oldalon, és szintén csak 25 dollárt költött a nevezésre. Most természetesen már sokkal több pénzért küzdhet, és számára ez nem csupán hab a tortán.

– "Ez a pénz az életemet változtatja meg" – nyilatkozta Hinchcliffe. – "8000 dollárt kértem kölcsön anyámtól, és részletekben törlesztettem neki, de most minden tartozásomat megadhatom neki, és kap egy új autót is! Az év hátralevő részében (ne feledjük, még csak március van!) szabadságot veszek ki, és sok dolgot egyenesbe hozok az életemben."

A döntő asztalánál Steve Zolotow, Scotty Nguyen, Chris Hinchcliffe, Barry Greenstein, Erick Lindgren és Daniel Negreanu foglalhattak helyet.

5. napi élménybeszámoló

Hogy némi játékteret biztosítsanak a döntő asztalának, a versenybíróság egy szinttel visszaléptette a vakok nagyságát, így a játék 10 000/20 000 dolláros vakokkal és 20 000/40 000 dolláros szinten indult. Előző este a tétek egészen 40 000/80 000 dolláros limitig jutottak, mivel a versenyzők óvatosan játszottak, és néhány esetben kifejezetten a „közönségnek” játszottak. Azon a szinten egy agresszíven megjátszott lap elsőből utolsót, és utolsóból elsőt csinálhatott volna.

A döntő hat tagjából csupán az internetes sztár, Erick „Edawg” Lindgren nem tapasztalta meg az előző este utolsó másfél órájában a hullámvasutazást. Daniel Negreanu és Barry Greenstein mindketten megtapasztalták, hogy zsetonjaik több mint egymillió dollárt érjenek, és a 8. helyen végzett Jason Adkins (az internetes selejtezőből bejutott versenyző, aki már a feleségével tett hajóút miatt is kellőképpen örült) sem panaszkodott az általa nyert 77 905 dollár miatt - noha az est folyamán egyszer már 800 000 dollárnál is több zsetonja volt.

Noha Lindgren az internetes selejtezőből jutott be, nyilvánvalóan nem számított amatőrnek - ebben az évben már egy World Poker Tour versenyt megnyert, és egy másik esetben pedig a döntőbe jutott. Ily módon, ahogy a ceremóniamester fogalmazott, Hinchcliffe volt az egyetlen amatőr a cápáktól hemzsegő tengeren.

Greenstein egyszer már feltette minden zsetonját, mégsem veszített, és hamarosan megelőzte Nguyent, aki szinte egyszer sem lépett fel agresszív játékkal. Egy alkalommal, amikor az 1998-as világbajnok elgondolkodott, hogy utolsó zsetonjaival tartsa-e a tétet, egy lelkes néző így biztatta: "Minél hamarabb eljátszod, annál hamarabb jutsz piához, Scotty!", és a felharsanó nevetésbe Nguyen is bekapcsolódott.

Az első kör tehát Nguyen távozásával ért véget, a vakok értéke pedig 15 000/30 000 dollárra emelkedett, a tétlimit pedig 30 000/60 000 dollárra. Nyolc osztás után az új körben Hinchcliffe és Negreanu is párbajba kezdett, melyet Negreanu már nagyon várt.

Hinchcliffe az egyik középső ülőhelyen 60 000 dollárt szerzett, Negreanu viszont 90 000 dollárt nyert az osztó pozíciójából, amikor Hinchcliffe tartotta a tétet. A nyílt lapok kőr 3-2 és treff 2-es voltak, Hinchcliffe betette az első tétet, Negreanu pedig tartotta. A Negyedik utcánál káró 6-os került az asztalra, ismét hívás és tartás következett, ezúttal 60 000 dollárral. A river felfordításával káró 9-es csatlakozott a nyílt lapokhoz, Hinchcliffe pedig passzolt. Negreanu hívott. Hinchcliffe sokáig gondolkodott, végül ő is bedobott 60 000 dollárt a potba. Negreanu kezében egy bubi pár lapult, míg Hinchcliffében kőr király kőr 9-essel, flösre játszott, ami nem jött ki neki, így viszont elveszített újabb 60 000 dollárt a végén. Ekkor 240 000 dollár cserélt gazdát, és a távolinak tűnő vezetés immár nem tűnt távolinak.

Néhány körrel később a (szó szerint és átvitt értelemben egyaránt) viszonylag csendes Zolotow 60 000 dollárra emelte a tétet az osztó pozíciójából, Hinchcliffe pedig úgy döntött, a kis vaknál ülve tartja ezt a szükséges 45 000 dollárral. Hinchcliffe elsőként tett tétet, a nyílt lapok pikk 2, treff 8 és kőr 7 voltak, Hinchcliffe betette az első tétet, a többiek pedig tartották. A Negyedik utcánál kőr 2 került az asztalra, de Zolotow ezúttal 120 000 dollárra emelte a tétet. Hinchcliffe tartotta, majd rátett még 60 000 dollárt a river körben, amikor kőr bubi került az asztalra.

Zolotow megmutatta kézbe osztott király párját, és Hinchcliffe újabb 255 000 dollárt veszített. Félmilliót veszített néhány szempillantás alatt, zsetonelőnye pedig szertefoszlott - nem hogy múltnak, de nagyon távoli múltnak tűnt. A 67. osztásnál Greenstein középső helyzetből 100 000 dollár emeléssel nyitott, csak hogy láthassa Negreanu-t az eredeti tétet megtriplázva 150 000 dollárra továbbemelni a tétet. Greenstein tartotta, megvárta a nyílt lapokat, melyek pikk ász, káró király és káró 6 voltak, passzolt, és azonnal feladta Negreanu tétjét látva.

Negreanu-t mindig is úgy tartotta számon a közönség, mint aki kemény munkával mozgatja a zsetonokat, ő pedig ezúttal megmutatta kézbe osztott király párját, mintha legalábbis arra szerette volna emlékeztetni a nézőket, hogy az agresszív játékosnak igenis jár egy valódi jó lap. Az immár szűkölködő Greenstein négy körrel később esett ki, amikor egy mozdulattal betette utolsó 60 000 dollárját, Lindgren pedig befejezte az emelést. Ekkor következett a nagy show ("Húúúúú… Haaaaa" – így a nézők), mert Greenstein káró királyt és pikk 9-est fordított fel kőr ásszal és treff dámával szemben, a nyílt lapok első köre pedig kőr 3, treff 9 és treff 3 voltak. Greenstein túlélte… ezt a pillanatot, de aztán kőr dáma került az asztalra.

Nyolc osztással később (immár a 81. osztásnál), Lindgren megint odacsapott Negreanu-nak. Utóbbi ász-dámával veszített, melyeken a nyílt lapok már nem javítottak, Lindgren pedig felmutatta kézbe osztott hetes párját.

Két osztással később az egyre agresszívebben játszó Lindgren kis vaknál emelt, Zolotow pedig úgy döntött, a nagy vaknál mindent feltesz, és biztosíthatom az olvasót, senki sem szurkolt jobban Lindgrennek Hinchcliffe-nél - még maga Lindgren sem! Lindgren kőr királya és kőr kettese állt szemben Zolotow kőr bubijával és treff négyesével, amikor Hinchcliffe a létező legszélesebb mosollyal feltette az elméleti kérdést: "Tudjátok, mit tennék én 450 000 dollárral?"

A mosoly akkor is megmaradt, amikor Hinchcliffe csekélyke zsetonja négy osztással később elúszott, amikor Negreanu 100 000 dollár tétet tett az osztó pozíciójában, Lindgren a kis vaknál tartotta, Hinchcliffe pedig mindent feltett a nagy vaknál. Negreanu és Lindgren mindketten meglehetősen gyorsan passzoltak, amikor az asztalra bubi-3-2-2-4 lapok kerültek, és kisebb csoda történt: Negreanu-nak királya és hatosa, Lindgrennek dámája és kilencese volt. Hinchcliffe bánatos mosollyal mutatta meg dáma-nyolcas lapját, és miközben távozott, a közönség az eddig hallott legnagyobb üdvrivalgással ünnepelte.

Immár 87 osztáson voltunk túl, a játék pedig Lindgren és Negreanu között dőlhetett el, akiknek kb. ugyanannyi zsetonjuk volt: Lindgren mindössze 20 000 dollárral vezetett. Ekkor ismét 1-nél kezdtem az osztásokat számolni. Szemtől-szemben a kis vakot betevő játékos egyben az osztó is (SBB), és elsőként lép a flop előtt, de másodikként a flop után.

Negreanu gyors egymásutánban két kisebb nyereményt könyvelhetett el, Lindgren azonban egy nagyobbat, mely egészen a riverig futott. Azóta, hogy Negreanu utolérte Hinchcliffe-et, most először vezetett Negreanu előtt valaki tetemes összeggel: méghozzá 2,2 millió dollárral az ő 1,6 millió dollárja ellenében.

Lindgren szépen görgette maga előtt hógolyóit a hegyoldalban, így csupán néhány osztással később már 2,6 millió dollárral vezetett Negreanu 1,2 millió dollárja előtt. Végül a kétszemélyes játék 11. osztásánál káró király, káró 4, treff király flopra Lindgren passzolt, majd Negreanu után ismét ráemelt, ellenfele pedig továbbra is tartotta a tétet. Lindgren ugyanezt tette a Negyedik utcánál és az ötödik nyílt lapnál is, Negreanu-nak 10-4 lapja volt, a tízessel fullja volt, míg Lindgren kezében a dáma-4 szintén párt adott a nyílt lapokat felhasználva, de jobb külső lappal kiegészítve, nehéz helyzetbe sodorva ezzel Negreanu-t.

A kétszemélyes játék 13. osztásánál a közönség felhördült, amikor Negreanu SBB pozícióból emelt, Lindgren pedig tartotta. A flop treff bubit, pikk 10-est és kőr 8-ast tartogatott, a tétet pedig megemelték 50-100-150, majd 200 000 dollárra. Hacsak nem dáma-9 van az ember kezében, nem örül az ilyen fordulatoknak, de amikor a Negyedik utcánál káró 9 került az asztalra, Lindgren 100 000 dollárt emelt, Negreanu pedig feltornászta 200 000 dollárra. Lindgren végül visszafogta az iramot, és egyszerűen tartotta a tétet. Amikor a river körben kőr ász került az asztalra, mindkét játékos passzolt, de Lindgren volt az, aki boldogan markolhatta fel az egymillió dolláros potot bubi-10 lapjával. Negreanu nem mutatta meg a lapját.

Most, hogy Lindgren 2,7 millió dollárt birtokolt, új limit került meghatározásra: vakok 40 000/80 000, limit 80 000/160 000 dollár. Már az első osztás elég nagy volt ahhoz, hogy kiegyenlítse az állást, vagy véget vessen a döntőnek. Lindgren 160 000 dollárra emelte a tétet az SBB pozícióban, de Negreanu ezt is tovább emelte 240 000 dollárra. A flopot követően káró 3, kőr 10 és treff 10 álltak az asztalon, és Lindgren tartotta Negreanu 80 000 dolláros tétjét. Aztán ismét tartotta. Amikor a Negyedik utcánál pikk 8 került az asztalra, Negreanu végül passzolt, és meglehetősen kényelmetlenül érezte magát, amikor Lindgren tovább emelt. Jelentős tétovázás után tartotta a tétet, Lindgren pedig összesen 550 000 dollárt nyert el tőle (a pot értéke 1 280 000 dollár volt) tízes drilljével (kézbe osztott lapjai 10 és 7 voltak). Negreanu immár nagy bajban volt, kevesebb mint 400 000 dollárja maradt.

Negreanu csillaga kezdett elhalványulni, és a kétszemélyes játék 23. osztásánál Lindgren úgy döntött, dűlőre viszi a dolgot. Negreanu ezután SBB pozícióból 160 000 dolláros emeléssel nyitott, és Lindgren – számomra megmagyarázhatatlanul – arra kényszerítette ellenfelét, hogy mindent tegyen be egyszerre. Ezen a ponton Lindgren kezében kőr 5 és kőr 2 volt, Negreanu kezében pedig pikk király és káró 5. Meg tudom érteni, hogy valaki már a flop előtt be szeretne tenni mindent és befejezni a játékot, de úgy, hogy egy alacsony értékű sorra apellál? Miért nem dobta el a kézbe osztott lapjait az első emeléskor, és kerítette be Negreanu-t a következő osztásnál?

Ha ezt a potot Negreanu nyerné, közel félmillió dollárja lenne, ekkora összeggel pedig rövid idő alatt nagyon furcsa dolgok történhetnek. Az asztalra 8-5-3-10-3 nyílt lapok kerültek, Negreanu pedig duplázott.

A csökönyös zsetonok többsége négy osztással később visszatért gazdájához, amikor Lindgren kézbe osztott ásza és bubija mellé a flop egy újabb ászt hozott, és Negreanu két osztással később megint ott tartott, hogy mindent be kellett tennie, ezúttal treff 7-treff 10 lapjával Lindgren kőr ász-treff 6 lapjával szemben. Nagy felhördülés követte a nyílt lapokat, melyek treff 5, pikk 2, treff 2 voltak, Negreanu azonban a nagy profik módján nyert: a Negyedik utcában felbukkanó tízessel. Negreanu ismét félmilliót dédelgethetett, hét osztással később pedig a kis rőzsékből egy milliós tölgyfa nőtt ki. Immár nem vezetett Lindgren három utcahosszal Negreanu előtt. Úgy tűnt, zsákutcába jutott a meccs, és két osztással később még komolyabbra fordult a játék, amikor a vakok 60 000/120 000 dollárra, a limit pedig 120 000/240 000 dollárra növekedett.

Lindgren elkönyvelhetett néhány apró nyereséget, majd a 43. osztás döntőnek bizonyult. Negreanu SBB pozícióból 24 000 dollárral nyitott, Lindgren pedig tartotta. A flop lapok kőr 5, kőr 7 és treff 3 voltak, Lindgren emelt 120 000 dollárra, Negreanu pedig betette utolsó zsetonjait. Ő kezdett jobban (ász-4 volt a kezében Lindgren ász-3 lapjával szemben), de Lindgrennek összejött a pár. A Negyedik utca egy treff bubit hozott, és Negreanu-nak egy négyesre, hatosra vagy kettesre volt szüksége ahhoz, hogy talpon maradjon. Ehelyett egy szemtelen káró 5 érkezett a river során, és olyan bajnokot avattunk, aki épp most gyűjtötte be ezévi második WPT első helyét.

Negreanu nagyvonalúan viselte a vereséget, még annál is jobban, ahogy a barátságos profik szokták. - "Ennél remekebb fazonnal vagy jobb játékossal szemben nem is veszíthettem volna" – mondta a nézőknek.

- "Én nem úgy kezdtem, mint itt a fiúk többsége" - nyilatkozta Lindgren. - "Nem nagy meccseken vagy nagy versenyeken kezdtem. Sokat játszottam kis téttel online és hagyományos kártyaszalonokban is, és sok kis versenyen indultam. Fokozatosan jutottam fel a csúcsra. Azt hiszem, sokat hozzáadott a játékomhoz az élő kaszinókban megtapasztalt és az internetes játék is. A játék élőben épp arra jó, amit elvárunk tőle: hogy megismerjem az embereket, az internet pedig a technikai leckékre volt jó, hogy milyen hívási mintákat kell begyakorolnom."

Alig tudok visszaemlékezni még egy ilyen hétre, amikor mindenki ilyen kedves lett volna egymáshoz. Azt hiszem, ez csak akkor történhet meg, ha hajóra száll sok-sok ember, akik már nyertek. Erick „Edawg” Lindgren hajóját még magasabbra röpítették a hullámok. Meglehet, hogy ez volt a pókertörténelem legpompásabb bulija.